2014. május 3., szombat

Mit csinálunk a Bárcziban? A 3.b-ben fotókat Anyák napjára

Szerdán a Ki a legerősebb? verseny alatt éppen a petrencerúd tartást filmeztem, amikor a 3.b kiment a kapun és a járdán felénk tartott. Odafordultam a kamerával és megkérdeztem Ágit:
Ezután ők elmentek fotózni, én meg filmeztem tovább a versenyt. Este aztán megérkeztek a fényképek, amiket itt láthat mindenki, főleg akiknek szólnak, az édesanyák...
                                                       Boldog Anyák Napját!







2014. április 26., szombat

Mit csinálunk a Bárcziban? A buszvezetőktől az árulkodókig

Patrik
Péntek délelőtt az egyik szünetben Bodó Patrik kerekezett el az ajtónk előtt tanárával, Redler Mariannal és mikor odaértek hozzánk, Mariann megkérdezte Patrikot:
- Na, elmondod a Rudi bácsinak a verset?
Patrik hosszas fejtörés után 'Igen'-t bólintott, így tanúi lehettünk egy, majd kicsit később több fantasztikus vers előadásnak...
Van némi előzménye is a dolognak persze...
Aki ismeri Patrikot, tudja, hogy ő egészen eddig nem volt a verstanulás nagy híve, de történt valami nem is olyan régen, ami megváltoztatta Patrik hozzáállását az 'irodalomhoz'...
Szintén egy folyósói találkozáshoz köthető - na meg persze Mariann irodalomközpontú  tanítási módszeréhez :-) - az a rácsodálkozás, ahogy Patrik elmondott egy mondókát  a "Sárga bögre, görbe bögre" címűt. Nagyon dícsértük és aki szembejött, annak Patrik először kis unszolásra, majd már anélkül is újra elmondta a mondókát, bezsebelve a dícséreteket... Azt hiszem így indul egy klasszikus versmondó karrier... :-)
Jázmin
Andris


Rebeka és Evelin
Vannak persze az 5. osztályban más, régebben felfedezett versmondó tehetségek is, őket is láthatjuk, hiszen Patrik példája, a filmfelvétel visszanézhetősége - na és Mariann lelkesedése - serkentőleg hatott rájuk is, így jöttek verset mondani...
Itt láthatók sorban:







2014. április 5., szombat

Mit csinálunk a Bárcziban? Életvitel óra a 3.b osztályban



2014. 03. 31.

Beköszöntött a tavasz, hetek óta szép napsütéses idő van. Az osztály arra az elhatározásra jutott, hogy az életvitel órákon megbeszélt tömegközlekedési témakört megtapasztalja, és az elméletet megvalósítja a gyakorlatban.


 A hétfő ideális időpontnak mutatkozott. Az osztály 800-kor indult az iskolából a közeli helyijáratos buszmegállóba, ahol megbeszéltük a menetrenden található információkat, és egy szerencsés kiválasztott leolvashatta hányadik megállóban várunk, és mikor érkezik ide a busz.

A buszon való helyes magatartási formákat már korábban is volt lehetőségünk gyakorolni, amikor könyvtárba mentünk vagy egyéb programokon vettünk részt a városban.

A helyijáratos busz elvitt minket a vasútállomásra. A szabályoknak megfelelően elköszöntünk a buszsofőrtől, és leszálltunk a buszról. Mindenki megkereste a párját, és bementünk a pénztárhoz, ahol közösen megvásároltuk a jegyeket, és megpróbáltunk eligazodni a vonat menetrendjén.


A hangosbemondót hallgattuk, és füleltük, hogy hányas vágányhoz kell mennünk, hogy feljussunk a vonatra. A kalauz néni, merthogy a kalauzok a vonaton, nemcsak férfiak, de sokak megdöbbenésére nők is lehetnek, nagyon készséges volt. Segített felszállni és elmondta, hogyan kell viselkednünk a vonaton, hányadik megállónál fogunk leszállni. Elindulás után ellenőrizte a jegyeinket, és a hozzátartozó személyes igazolványokat, iratokat. A „népi” szokásokat követve a gyerekek megreggeliztek, és megtanulták kezelni a vonaton található szemeteskukát.

15 perces vonatozás után megérkeztünk, a kalauz néni hátrajött, szólt, hogy le kell szállnunk, és segített mindenkinek a leszállásnál. A vonat továbbment, és mi kettes sorba igazodva az állomás épületéhez mentünk, ahol az időnkbe még belefért egy közös fotó, amit az állomáson dolgozó hölgy készített.



A MÁV dolgozói rendkívül figyelmesek és kedvesek voltak velünk.

Elindultunk a távolsági buszmegállóba, ahova három perc alatt leértünk, a busz indulásáig 10 percünk volt. Megfigyeltük mi a különbség a helyijáratos és a távolsági busz menetrendje között, majd ittunk egy jó forró teát.

A sofőr bácsinál megvettük a jegyeket, és megmutattuk a kedvezményre jogosító okmányokat. Helyet foglaltunk, és elindultunk vissza Veszprémbe. Az út során megfigyeltük, hogy mennyire hosszú a vonatúthoz képest az autóbusz útvonala, és mennyire sok helyen megáll. A gyerekek nagy meglepetésére az egyik tanár néni is csatlakozott hozzánk. Megbeszéltük, hogy vannak emberek, akik nem Veszprémben laknak, hanem annak vonzáskörzetében, és onnan járnak be dolgozni, mint a fent említett tanár néni.

A hosszú és kimerítő út után leszálltunk a buszmegállóban, integettünk a busznak és megnéztük, hogy vannak olyan buszmegállók, ahol a helyi járatos és a távolsági buszok is megállnak.

Végezetül visszagyalogoltunk az iskolába. A kerékpárosoknak és a gyalogosoknak kijelölt úton megfigyeltük a táblákat.



2014. 04. 04.

A tömegközlekedés során tapasztaltakról plakátot készítettünk.
 A hétfői délelőttünket a tömegközlekedési eszközök megismerésével kezdtük, és a pénteki délelőttünket ezeknek az élményeknek a felelevenítésével zárjuk.

A plakáthoz kinyomtattuk a tanulmányi kirándulás során készített fényképeket, megvásárolt jegyeket, menetrendeket és képeket gyűjtöttünk a buszokról és vonatokról. Ezeket kivágtuk, és elhelyeztük az óriási fehér kartonon. A felragasztás közben megrajzoltuk a térképen az útvonalat, honnan indultunk, és milyen útvonalon jutottunk vissza az iskolába. Megismerkedtünk a térképen használt vonat és busz piktogramokkal.
Majd a plakátot felraktuk a folyosóra, hogy mindenki megnézhesse, és új ismeretekhez juttassuk az iskolában járó gyerekeket.


A kiránduláson készült összes kép megnézhető jobb oldalt a diavetítésben.


                                                                   by Fülpös


2011. május 15., vasárnap

Milyen a Bárczi könyvtár?

Az iskolai  könyvtárunk 1982-ben létesült. A könyvtár vezetője: Csutorás Gáborné könyvtáros-tanár. 


Az állomány 1992. óta található a jelenlegi világos, tágas helyiségben, ami lehetőséget ad a szabadpolcos elhelyezésre, a helyben használatra, könyvtári órák tartására.
Iskolai könyvtárunknak kiemelt feladata:
A pedagógusok számára a gyógypedagógia szakirodalmának gyűjtése.
Az alábbi gyógypedagógiai témakörökből található szakirodalom:

logopédia irodalma
pszichopedagógia
szurdopedagógia
tiflopedagógia
szomatopedagógia
általános gyógypedagógia
összehasonlító gyógypedagógia
gyógypedagógia-történet
gyógypedagógiai egészségtan
gyógypedagógiai pszichológia
 
A határtudományok közül:

neurológia
pszicholingvisztika
kommunikáció kutatás
foniátria
konduktív pedagógia
                                                                                  
A gyógypedagógia mellett a gyűjtemény szerves része az általános pedagógia is.
Ezen szakkönyveinket rendelkezésre bocsátjuk az EGYMI keretén belül dolgozó szakembereknek. Esetenként a hozzánk forduló más intézményben dolgozó pedagógusoknak illetve szülőknek is.


 A tanulók számára:
Az iskola könyvtárának nagyon fontos szerepe van az iskolai oktatásban és a kultúra terjesztésében, az olvasóvá nevelésben, valamint a szabadidő hasznos eltöltésére való nevelésben. Sok tanulónk csak a könyvtárban találkozik könyvvel a családban nem.
A fogyatékos gyermek és a könyv kapcsolata sajátosan alakul.
A szókincs szegényesebb, az értő olvasás kialakulása lassú, nehezített folyamat.
Amennyiben otthon nincs könyv, az önálló ismeretszerzéshez szükséges alapkészségek kevésbé fejlődtek ki. A fogyatékos ember búvárkodása más szinten történik.  Lexikon használatot, elemi könyvtárhasználati ismereteket iskolánkban tanul, kutató kereső tevékenységet  először itt végez.
Az önművelés a könyv-, könyvtárhasználat tanítását nem hárítjuk a közművelődési könyvtárra.
A felsorolt értékek közvetítését állandóan bővülő készlettel biztosítjuk.
/ a könyvtáros elérhetősége:  06 30 2494655; 
csutorasne@send.hu; /

                                                                                             by Babi

2011. április 9., szombat

Mit csinálunk a Bárcziban? Kezdjük az előkészítő első osztállyal...

  Előkészítő első osztály bemutatása

Az előkészítő első osztályban hat különböző képességű, egyaránt szeretni való gyermek jár.  A gyermekek között van csendes, nyugodt, szófogadó, ugyanakkor öntörvényű, túlmozgékony, eleven tanuló. A gyermekek között nincs két egyforma, olyanok, mint egy hat darabos színes ceruzakészlet, így mindennapjaink is rendkívül színesek, változatosak. Olykor az eltervezett napirend felborul egy-egy váratlan esemény hatására. Sok energiát vesz el egy-egy zavart viselkedésmód leállítása, de mindenért kárpótol egy-egy kedves, vicces megnyilvánulás, valamint a szemmel látható fejlődés.

Mindennapjaink során elengedhetetlen a differenciálás az egyéni eltérések miatt.  Valaki gyorsabban halad, van, akinek pedig több időre van szüksége az adott tananyag elsajátításához. A csoportban nincs teljesítménykényszer, mindenkit önmagához képest értékelünk, jutalmazunk.
Fontosnak tartom az örömteli, szeretetteljes, feszültségmentes légkör kialakítását a gyermekek között, valamint a gyermekek értékes tulajdonságainak felismerését, megláttatását. Minden gyermek valamiben tehetséges. Van, aki szépen énekel, van, aki jól mond verset, van, aki szépen rajzol.
Az osztályunkban fontos feladat a helyes viselkedési normák és szabályok elsajátíttatása a gyerekekkel. Legalább olyan fontos, mint felkészülni a következő évre, ahol már nagyobb szerepet kap a nevelés mellett az oktatás.
Jelenleg magyar órákon Csabay Katalin: Lexi című mesetankönyvéből dolgozunk, ami nagyon kedvelt a gyerekek körében. A foglalkozások során sok verset, mondókát tanulunk, valamint játékos szókincsfejlesztő gyakorlatokat végzünk, képekről igaz és hamis állításokat mondunk. A gyerekek egyik kedvenc játékos feladata a Titkos név... című játék, amely nem más, mint magánhangzók kiemelése a szavakból. 







Az írás előkészítésére dinamikus gyakorlatokat végzünk. Ezeknél a feladatoknál a beszéd (különböző mondókák, dalok) és az ábrázolás egyidejűleg történik. A különböző játékos gyakorlatok a kéz finommotoros mozgásainak fejlesztéséhez biztosítanak tréninget.
            Napjaink során elengedhetetlen egy-egy alkotás létrehozása, melyek tantermünket díszítik. Rendkívül jó érzés látni a mosolygó gyermekarcokat az elkészült munkák után. Ezeken felül  pedig sokat énekelünk, körtáncolunk, mozgunk, sétálunk a szabadban.
A tanév elején rendkívül sokat babzsákoztunk a tanulók testsémájának fejlesztése érdekében. Mára már majdnem mindenki tisztában van vele melyik a jobb, és melyik a bal keze.
A gyermekek szeptember óta a 7 hónap alatt rendkívül sokat fejlődtek, valamint a szülők által is sok pozitív visszajelzés érkezett.
Úgy gondolom, hogy az ember értéke mindig attól függ, hogy hisznek, vagy kételkednek benne.
 A mi osztályunkba járó gyermekek pedig értékesek.
 Az előkészítő osztályban tanítók:
                         Oláh Andrea                                                                  StrennerViktória
Asszisztens: Rózsásné Holczer Éva  

                                                       by S.Viki


Az előkészítő első osztály egy óráját megnézhetitek az oldalsó sávban diavetítésben és filmen a Youtube-on is...

2011. március 19., szombat

Az első kérdéseket mi tesszük fel... - Mi az a Bárczi iskola? Mióta létezik?

A Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és jogelődjeinek rövid története

A veszprémi kisegítő iskola tagozata az elsők között létesült, 1948 szeptemberében. Anyaintézménye a veszprémi várban lévő 2. számú fiúiskola volt. Az 1948/ 49-es tanévben 4 osztály, 4 tanteremben működött, váltott tanítással.
 Az intézmény 1950-ben önállósodott, a Séd patak partján lévő Jókai utca 48. szám alatt, a Szt. László Iskola épületében kapott helyet. Egészen 1992-ig működött itt a veszprémi Kisegítő Iskola.
Az iskola 1950/51-ben lett önálló, hivatalosan a Veszprémi Állami Gyógypedagógiai Általános Iskola nevet kapta.
Az önállósodás után 4 csoportban és 4 osztályban kezdődött meg a diákok oktatása. Idővel egyre több tanulója lett az iskolának, maga után vonva a tantermek számának növekedését. 
 Az 1970-es évekre a tanulók létszáma megháromszorozódott, a tanulócsoportok száma tízre emelkedett, a tantermek egyre zsúfoltabbak lettek. 
Már ekkor felmerült egy új iskolaépület szükségessége, de ekkor még nem volt rá lehetőség. Ma az egykori iskolaépület, étterem-panzióként működik és így néz ki:


1992-ben végre változás történt. Annyi reménytelenségben eltöltött év után, a sok szülő, pedagógus, és az iskola ügyét mindvégig támogató emberek legnagyobb örömére, új épületet kapott a Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Speciális Szakiskola.  A Batthyány utcai volt bölcsőde épületét kapta meg, melynek felújítási és átalakítási terveit Gózon Imre készítette. 
 







Az iskola 176 tanulója tizenöt tantermet, tornaszobát, műhelytermeket, könyvtárat és különböző speciális szobákat (logopédiai, konduktori, fejlesztő) vehetett birtokba. 
 







Az azóta eltelt időszakban az iskola vezetése legfőbb feladatának tekintette az új iskola épületének megóvását, szépítését, fejlesztését, állagának megőrzését. Ezekben a feladatokban fontos szerepet kaptak a gyerekek is.
 1997-ben új igazgatója lett az iskolának Horváth Éva személyében. Az új vezetésnek köszönhetően megújult a szakmai munka is az iskolában. Az 1997-es tanévtől az általános iskola 8 évfolyammal működött, ezt egy 4 évfolyamos speciális szakiskolai képzés követte. Ebből a 9. és 10. évfolyam szakiskola előkészítő, a 11. és 12. évfolyam szakképző jellegű, melynek célja a munkába álláshoz, valamint az életvezetéshez szükséges ismeretek megszerzése és elsajátítása.


 2009/ 2010-es tanévben nagy esemény történt. A szeptembert már: Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézményként kezdte meg az iskola.
 Az iskola történetének rövid összefoglalóját Héricsné Simon Ágnes kolléganőnk készítette saját szakdolgozatából.